A European Integration Studies folyóirat a kettős vak bírálat (double-blind review) folyamatát alkalmazza, emiatt a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek (a szerzőnek, a folyóirat szerkesztőjének, a lektornak és a kiadónak) egyaránt el kell fogadnia az elvárt erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, http://publicationethics.org/about) Folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelvek (Best Practice Guidelines for Journal Editors) című útmutatón alapul.
A folyóirat szerkesztője dönt afelől, hogy a publikálásra beérkezett cikkek közül melyek kerülnek közlésre a lapban. A szerkesztőt irányíthatják a folyóirat szerkesztőbizottsága által megszabott irányelvek, valamint korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra-, a szerzői jogok megsértésére-, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. A szerkesztő döntésének meghozatalához segítséget kérhet a többi szerkesztőtől vagy lektortól. A folyóirat szerkesztője futtathat programot a plágium kiszűrésére.
A szerkesztő mindenkor a szerzők fajára, nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a kéziratok szellemi tartalmát.
A szerkesztő és a szerkesztőség munkatársai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képez a levelező szerző, a lektorok, a potenciális lektorok, valamint az egyéb szerkesztői tanácsadók és a kiadó.
A szerkesztő a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatja fel saját kutatásához a szerző írásos beleegyezése nélkül.
A közlésre vonatkozó irányelvek. Az eredeti kutatásokat bemutató szerzőknek pontos beszámolót kell készíteniük az elvégzett munkáról. Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. A tanulmánynak elégséges részletet és hivatkozást kell közölnie ahhoz, hogy a leírt folyamatokat mások is megismételhessék. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek.
Eredetiség és plágium. A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit és/vagy kifejezéseit, azokat megfelelő módon idézték és szakszerűen hivatkoztak rájuk.
Többszörös, redundáns vagy egyidejű publikálás. Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kézirat különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kézirat több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.
A forrásokra való hivatkozás. Az idézett művekre minden esetben szakszerűen kell hivatkozni. A szerzőknek hivatkozniuk kell mindazokra a kiadványokra, amelyek befolyásolták munkájukat.
A tanulmányszerzői tisztség. Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, kivitelezéséhez vagy értelmezéséhez. Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási projekt bizonyos lényeges szakaszaiban. A levelező szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a tanulmányban, valamint hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.
Közzététel és összeférhetetlenség. Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségeket, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. A projekt minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni. Alapvető hibák a megjelentetett művekben Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat szerkesztőjét vagy kiadóját, és együtt kell működnie a szerkesztővel a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.
Hozzájárulás a szerkesztői döntésekhez. A lektor segíti a szerkesztőt a döntéshozatalban, amennyiben arra szükség van, kollegiális lektorálás folyamán támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.
Hatékonyság. Amennyiben a kiválasztott lektor úgy véli, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás kiértékeléséhez, vagy tudja, hogy nem áll módjában hatékonyan és a megszabott határidőre elkészíteni a véleményezést, kötelessége értesíteni a szerkesztőt és lemondani a lektorálási folyamatban való részvételéről.
Titoktartás. Minden kiértékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kezelendő dokumentumnak kell tekinteni. Ezeket csak a szerkesztő engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni.
Objektivitás. A kiértékelést objektíven kell végezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell alátámasztaniuk.
A forrásokra való hivatkozás. A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett releváns kiadott munkákat. Bármely kijelentést, amely egy már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz, kísérnie kell a megfelelő hivatkozásnak. A lektornak ugyanakkor fel kell hívnia a szerkesztő figyelmét bármely lényegi hasonlóságra vagy átfedésre a vizsgált kézirat és egyéb, általa ismert, korábban már közzétett anyag között.
Közzététel és összeférhetetlenség. A kiértékelés során szerzett kiváltságos információk vagy ötletek bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből, vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.